Földművelésügyi Igazgatóság
Helyi kapcsolatok
Intranet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Földművelésügy

A földművelésügyi szakterületi igazgatás története, szerepe

A megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságának koordinálásával látják el feladataikat. A megyei földművelésügyi igazgatóságok elődei az FVM megyei földművelésügyi hivatalai voltak, melyek a megyei önkormányzatok - korábban megyei tanácsok - mezőgazdasági osztályaiból jöttek létre 1991-ben.

A megyei szintű mezőgazdasági szakigazgatás abból a felismert szükségszerűségből került létrehozásra, hogy a mezőgazdasági szabályzáshoz szükséges szakigazgatási feladatokat, a termelést elősegítő és beruházási támogatási döntések előkészítését elvégezze, a szükséges információkat a kormány és a termelők közt közvetítse.

A közvetlen tárcához való tartozás gyorsabb ügyintézést és információáramlást tett lehetővé, és az ágazatpolitika hatékonyabb érvényesítését, de hatékonyabbá tette a tárcaszintű operatív döntések meghozatalát és a jogszabályok alkotását is.

Ugyanakkor a termelők érdekei is markánsabban jelenhettek meg, úgy a jogszabályalkotás, mint a szabályozások terén.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (2012. március 15-től Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal) 2007. januárjában történt létrehozása, és a Földművelésügyi Igazgatóság felállítása lehetővé tette a földművelésügyi igazgatás egy önálló, operatív szervezeten belüli működését, egyidejűleg elválasztotta egymástól a minisztériumi hatáskörű ágazatpolitikát, a jogszabályi hátteret biztosító feladatokat és a közvetlen operatív irányítást. A földművelésügy mellett a vízgazdálkodást, a vadászatot és a halászatot érintő szakigazgatási feladatok ellátásáért is az igazgatóságok a felelősek.

A földművelésügy mint szakmai tevékenység régi időkre nyúlik vissza. Minden korban és rendszerben történt e területen egyféle szabályozás, mely a mezőgazdaságból élők munkáját és a megtermelt termékek felhasználását szabályozták, segítették.

A Magyarországon a földművelésügyet tekintően szervezett mezőgazdasági szakigazgatás 1867 óta működik. Az egyes szakterületi tevékenységek specialitásai miatt indokolt volt a területek kézzelfogható szabályozásának létrehozása. 1989-1992. között vetődött fel a közigazgatás általános reformja, mely napjainkban is folytatódik.

Jelenleg e szakterületi tevékenység a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal irányítása alatt történik, több szakterületet foglal magába, a feladatkörbe tartoznak a vízgazdálkodási, vadászati, halászati tevékenységektől a szaktanácsadáson keresztül a támogatási rendszer kialakítása, az elemi károk kezelése és kompenzálása, a termelést segítő hitelek kezelése, a földkiadással és földárveréssel kapcsolatos feladatok, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénykapcsán szabályozott feladatok, a tagállami állampolgárok földtulajdonszerzésével kapcsolatos feladatok. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a feladatok bővültek, a jogi és kötelezettségi rendszer is megváltozott.

A vízgazdálkodás mint a földművelésügy egy speciális területének története szinte a magyarság történetével egyidős, ahogyan változott - fejlődött az ország társadalma, gazdasági helyzete, úgy vált egyre tudatosabbá és szervezettebbé a vízzel való bánásmód is. 1879. március 1-jén kezdte meg működését a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban a Kultúrmérnöki Intézmény, mely egyben a mezőgazdasági vízgazdálkodás kezdetének mérföldköve volt. A vízgazdálkodási társulatok tevékenységének szabályozása is ekkor indult meg, néhány év múlva megjelent az 1884. évi XIV. törvény, az ún. tiszai törvény, mely rendelkezéseket hozott a társulatok szervezetére vonatkozóan is. Az 1885. évi XXII. törvény, az ún. vízjogi törvény a korábbi intézkedések általánosításával rendszerezte a magyar vízjogot, mely hosszú időre megszabta a vízjog fejlődésének irányait. 1899-ben továbbfejlesztették a vízügyi igazgatás szervezetét, a jogszabályi alapot azonban egészen 1964-ig az 1885-ös törvény adta. A második vízügyi alaptörvény az 1964. évi IV. törvény volt, mely a közfeladatok ellátásáért való kizárólagos állami felelősség tekintetében hozott rendelkezéseket és a vízjogi engedélyezés eszközeinek széles körét vezette be. A jelenlegi szabályozás az 1995. évi LVII. törvény alapján történik. A mezőgazdasági tárca feladatkörében kerülnek ellátásra a mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladatok, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkár-elhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, fenntartásának szervezését, irányítását is.

A vadászat szabályozásának kezdete Szent László király 1092. évi dekrétumához vezethető vissza, amely már vadászati szankciókat tartalmazott arra az esetre, ha a vasárnapra és ünnepnapra rendelt vadászati tilalmat a vadászó megszegte. A vadászás első jogszabályi korlátozásának jegyei ismerhetők fel II. Ulászló király 1504. évben kelt dekrétumában, miszerint a jobbágyok már nem vadászhatnak szabadon, hanem elsősorban földesuruk hasznára.

Az 1729. év mérföldkőnek tekinthető, mert megszületett az első magyar vadászati törvény az 1729. évi XXII. törvénycikk. Már az első hazai vadászati törvényben felismerhetők a vadászati jognak az ingatlannal, vagyis a föld tulajdonjogával való összefüggései, bár a törvény még nem tekintette a vadászat jogát a tulajdonjog tartozékának, mert abban az időben az még jelentőséggel nem bírt. A törvény először határozott meg tilalmi időket és szabályozott egyes vadászati módokat.

A vadászattal kapcsolatos jogi szabályozásnak újabb jelentős évfordulója az 1802. évi XXIV. törvénycikk. A vadászati jognak a földtulajdonjoghoz tartozását erősítette a törvénynek az a rendelkezése, hogy a földesúr a tulajdonában lévő ingatlana fele részét „letiltsa", azaz vadászat céljára hasznosítsa. A törvény először rendelkezett a vad által okozott károkról.

A vad állami tulajdonának törvényi szabályozását a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény határozta meg.

Jelenleg Hazánkban a vadászatot és vadgazdálkodást a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szabályozza.

A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. A halászat királyi jog, ún. regále volt évszázadokon át. Ezt a jogot az uralkodó átruházta az apátságokra, a földesurakra.

Önálló érdekvédelmi szervezeteket, halászcéheket a főhivatású halászok a XVI. sz. elején hozhattak először létre. A céhet artikulusai szabályozták - a mesterségbeli magatartás, a tudás szintje, a halászat, a bérlet, a halárusítás és halkereskedelem kérdésében. A céhek - köztük a halászoké is - 1872-ben megszűntek.

A halászat ügyeit akkoriban a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Osztálya intézte. A halászati felügyelőségét csak 1884-ben szervezték meg. Első halászati törvényünk, az 1888. XIX. t. c. 1889. május elsején lépett érvénybe. A második világháború után a Földművelésügyi Minisztérium az 1960-as évek elején hozott rendeleteinek értelmében a természetes vizek halászati joga az Államot illette, és annak gyakorlását a halászati bérlő-, majd termelőszövetkezeteknek adta bérbe. A halászati szakigazgatás feladatát néhány évvel később 1967-ben a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium fúziójából létrejött Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) vette át. Eleinte a MÉM-től független szervként működött az úgynevezett az Országos Halászati Felügyelőség (OHF), amely a későbbiek során beolvadt a MÉM-be. Ezután a halászati feladatokat a MÉM halászati osztálya látta el. A rendszerváltás után a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Hivatalainak (1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) halászati felügyelői végezték a halászati szakigazgatás teendőit. A halászati szakigazgatást merőben új alapokra helyezte a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény.

A földművelésügyi szakterületi igazgatás tevékenysége

Ellátja

  • a nemzeti agrárpolitika képviseletét és érvényre juttatását a különböző szintű területekre vonatkozó (régió, megye, kistérség, település) stratégiák, koncepciók, programok és tervek egyeztetése során,

  • a jogszabály-előkészítés keretében a minisztérium által egyeztetésre leadott tervezetek véleményezésével kapcsolatos feladatokat,

  • a nemzeti támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, és a minisztérium által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról,

  • a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzését,

  • a Kormány által korábban meghirdetett a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjának végrehajtásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,

  • az elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatokat,

  • a földügyi igazgatás keretében a földkiadással, és földárveréssel kapcsolatos feladatokat,

  • a növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatokat,

  • a korábbi szőlő-, gyümölcstelepítéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat,

  • a hegyközségek törvényességi felügyeletét,

  • a jogszabályban meghatározott halászati és vadászati igazgatási feladatokat, valamint a jogszabályokon alapuló vadászati és halászati hatósági feladatokat, gondoskodik a területi szervek vadászati és halászati szakigazgatási munkájához szükséges nyomtatványokról.

  • a minisztérium szakfőosztályával együttműködve a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

  • az állami tulajdonú forgalomképes vizek és vízi létesítmények kezelésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,

  • az információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat; a NÉBIH és a minisztérium vezetését elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal az agrárágazat területi szintű működésével kapcsolatosan (regionális-, megyei-, települési és egyéni gazdálkodói szint),

  • a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

  • koordinálja a falugazdász-hálózat MVH részére végzett közreműködői tevékenységet

Eseménynaptár