Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Kapcsolatfelvétel
Helyi kapcsolatok
Intranet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Az Agrár-környezetgazdálkodás rendszerének bevezetése

A XXI. század eleje, valamint az EU-tagság új kihívást jelentett hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a vidéken élő emberek problémáira és életfeltételeinek javítási igényére a közös agrárpolitika megfelelő választ tudjon adni. Az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbi agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit.  Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, melyek eléréséhez új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be. Az új agrárpolitikának hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie mindamellett, hogy egyszerre szolgálja a környezet, a gazdaság és a társadalom céljait.

Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek.

Magyarországon az 1990-es évek elején bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra. A korábbi termelés-centrikus, intenzív nagyüzemi gazdálkodást a kárpótlást követően jelentős mértékben apró birtokokra tagolt alacsony intenzitású, sokszor szakszerűtlen gazdálkodás váltotta fel. Jellemzővé vált a tápanyag-visszapótlás elmaradása, a szakszerűtlen növényvédelem, a talajdegradáció felgyorsulása, a vetésváltás sokszor teljes elhagyása. Riasztó méreteket öltött a parlagon hagyott területek aránya, melyből jelentős közegészségügyi (allergiás) problémák alakultak ki. Az ország jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására, országos prioritások (alacsony termőképességű szántóterületek kivonása, új földhasználati irányok keresése) és térségi prioritások (természet közeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása, élőhelyek, tájkép megőrzése, árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek területhasználatának átalakítása) szerint. Mindemellett, térségi szinten továbbra is problémát jelent a túlzott intenzitású növénytermelés, elsősorban a maximális termés elérését célzó műtrágya és növényvédő szer dózisok miatt.

A fenti problémák együttes kezelése indokolttá tette egy, a környezetkímélő módszerek széles körű elterjesztését elősegítő agrár-környezetgazdálkodási program kidolgozását és bevezetését.

Ezen tényezők felismerésének megfelelően Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett.

A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül nyílt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási program elindítására. Ennek 2009. augusztus 31-i lezárását követően, ismét lehetőség nyílik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében agrár-környezetgazdálkodási program folytatására.

Eseménynaptár